Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert szenvedek látni,
Nem akarom látni, mert fáj, ha látom.
Nem akarom látni, de mégis várom.

Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert reszketek látni,
Nem akarom látni, mert fáj, ha látom.
Nem akarom azt, hogy újra fájjon.

Nem akarom nézni az arcát, ha kérdez,
Nem akarom tudni, azt, hogy mit érez,
Nem, nem, nem, nem!
De igen! Szeretem!

Nem akarom látni, mert nincs erőm látni,
Nem akarom látni, mert nincs időm várni,
Nem akarom látni, mert megsebez újra,
Nem akarom látni, ezt ő is tudja.

Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert nem bírom látni,
Nem akarom látni, mert bánt, ha látom,
Nem akarom látni, mert kín, ha várom.

Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert elég volt látni,
Nem akarom látni, mert elég, ha érzem,
Nnem akarom látni, mert elégek, érzem.

Nem akarom hagyni azt, hogy elérjen,
Nem akarok állni a tekintetében.
Nem, nem, nem, nem!
De igen! Szeretem...

Tovább él a nap, amikor megláttam,
Tovább él a perc, amit úgy kívántam.
Ha tovább élek én, tovább él ő bennem,
Mit tehetnék mást, ha egyszer őt szerettem?

A fák is siratják az elveszett lombokat,
Mit tehetsz te mást, ha neked is ez maradt?
A fák is azt hiszik, hogy nem igaz most a tél,
Mit tehetsz te mást, ha egyszer is szerettél?

most olvasom, miket írtam tegnap...annyira összevissza vagyok, hogy nem is emlékeztem arra, hogy miket írtam fel. mégilyet.

mint mostanában, most is csak azzal tudom kezdeni, hogy rég írtam... hát ez van, ahogy írtam már ezelőtt is, levegőt venni is aig van időm, persze ez nem rossz, de azért el tudnám képzelni fényesebben is a helyzetet...zhk nélkül...eltések közül sokan még zht sem írtak soha...komolyan, havajozni járnak egyetemre, én meg megszakadok. tisztelet a kivételnek persze, meg elhizem, h ott is kell tanulni, csak az egész más azért, amikor hetente számon kérnek belőle. sajnálom, h daniról nem tudtam több bejegyzést írni, meg a gondolataimat róla mégsem írhatom most ide fel, ez mégiscsak az internet, pedig jó lenne kiírni magamból. lényeg annyi, h én még emberben akorát nem csalódtam, mint benne, el sem hiszem, hogy ilyen létezik.mintha csak egy filmben lennék, néha úgy érzem..úgy változott meg egyik napról a másikra. most sem hiszem el, hogy ilyen létezik, nem ismerek rá egyszerűen. mindegy.téma lezárva... a múltkor tök jó történetet akartam leírni, de aztán valami közbejött, és nem tettem fel mégis. talán most le tudom írni. nem, sajnos nem sikerült. utálom ezt, mikor megfog valami, és magamban egy kisebb regényt írok róla, de mire leülök, elszáll az egész. áááhh. nem tudok igazából koncentrálni mostanában, persze azért, mert épp másra gondolok, csak egy idő után nagyon idegesítő, hogy megint MÁS jár a fejemben. próbálok kezdeni valamit magammal, csak így sehol sem érzem jól magam...azaz idegesítő érzés a gyomrodban. utálom. mintha egy kötelet csomóztak volna a gyomorszájamra, és a kötél végénél levő valaki húzna magához. őrjítő. tudtam, hogy ez lesz a vége, hogy erről fogok itt nyifogni. picsába. (hatásos beejezés)