megfáztam, mint a szemét.
tök fáj a torkom, meg tüsszögök, meg folyik az orrom, nagyon szuper.

ülök a szobában egyedül, anima megy a winampban, dübörög a "fight for your rights".
valszám házit kéne írnom, de lemaradtam a konzultációról, mivel a netemet szerelték, amit elszúrtak.duplán voltam beregelve, aztmondták.
hogy mit jelent, azt nem tudom sajnos:)

érzem a vihar előtti csendet.túl jól megy minden.
6ból 4pont eddig az órai eleji matekzhkból, laborból megvan a kis-zhk 50%a , és mindenre maxpontot kaptam eddig.
túl szép ez eddig...eddig.
25én megkezdődik a terror, rögtön nagyadagban, super size méretben:analízis és valszám zh egy napon.
ezt büntetni kéne, konkrétan.
hogy a picsába nem tudják ezt egyeztetni?
meg akarnak minket ölni?!
még az analízist valahogy megértem zhig, legalább kettes szintre, de a valszám, az lehetetlen.

a hét fénypontja a csütörtöki Zagar koncert lesz, gyertek ti is, apropo, corvin tetőn lesz, még nemtommennyiér, de zagar minden pénzt megér:)

nna, ez egy meglehetősen informatív bejegyzés lett, csak tudatni akartam, hogy a látszat ellenére élek.
és virulok is.




apróság:
rég hallgatott, sok emléket felidéző albumot berakni még mindig nagyon jó.
(wir sind helden)

...igen, a világ végén szeretnék lenni, ketten, mert ott senki se jár.
habár, egyelőre úgy érzem, mindenki csak bámészkodni jön, és nekik semmi se fáj.
nekem meg kurvára.

kicsit máshogy alakult az estém, mint ahogy terveztem, szóval van egy kis időm blogolni.
úgy volt, hogy balázzsal találkozom, ehelyett kivágtam.
a fene nagy önbizalmam fog a sírba vinni...(most cinikus voltam.)
Ienkor mindig eszembe jut a jelenet, amikor kb 7es lehettem, és talán a 14es busszal utaztam, ebben már nem vagyok biztos, csak abban, hogy a palotai útról fordultam a budai útra talán, vagy csak ott mentem keresztül, végülis lényegtelen, mégis, mien vicces, hogy mennyire megmaradt a helyszín, nade, nem ez a fontos, hanem, ami akkor megfogalmazódott bennem.
azon morfondíroztam éretlen kis csíraként, hogy vajon mi visz rá lányokat arra, hogy szakítsanak a pasijukkal.merthogyha nekem lesz végre egy pasim, én sosem fogom kidobni, mert akkora kincs.
annyira vicces, mik járnak egy tinédzser lány fejében, flórával szoktunk jókat röhögni rajta, hogy mien gáz alakok voltunk:)
azért dorka, te sem voltál semmi fogszabályzóval, tornacsukában, két copffal a fejeden, és vmi szivárványszínű ingben:)meg a bátyád összepacsmagolt nacijában:)
annyira nem tudtunk akkor még semmit.
nem állítom persze, hogy most tudok mindent, de azért sokkal de sokkal többet, mint 13évesen a buszon.
ma már bizony fene nagy büszkeség nőtt rám, mint valami láthatatlan csigaház, itt cipelem a hátamon.
(arányában nézd
a csigát igázó ház-
tartási gondot)

bánt persze, hogy ezért nagyon könnyen kiadom az útját bárkinek, de belefáradtam a kompromisszumokba.

nem.
nincs kedvem várni szombatig, vagy jövő hétig.
nekem mára igérted magad, akkor ma legyél itt, és ne egy hét múlva.

Rád-A másikra-pedig nem várok.
ha gyáva vagy cselekedni, főjj a levedben.
"tudom, hogy szeretsz titokban"
nem csinálsz semmit, én pedig nem fogok.márcsak a csigaházam végett se, ahova menekültem előled meg a hülyeségeid elől.
miaz, hogy nem tudsz sokáig egy helyben maradni?
ez hülyeség. megérdemeltük volna, hogy leülj a seggedre.
én meg büszke vagyok, mégis hagytam, hetekig hagytam, hogy szenvedjek miattad, de meguntam.
Bocs.

Jelenleg két szék között a padlón fekszem, fáj a fenekem is, mert nagyon mellé ültem.
Előbb-utóbb jön valaki, aki majd segít, én várok.
Rég volt igazán komoly kapcsolatom.
egész elkezdett hiányozni, hogy legyen egy stabil pont az életemben.
Szeretem azt, ami most van, de nem az igazi.
Szeretek egyedül utazgatni, egyedül elérni dolgokat, kézhez kapni az első fizetésem, tonhalas pizzát enni éjfélkor, csajokkal bulizni járni, "nem egy helyben lenni."
..srácoktól bókot kapni, flörtölő tekintetekbe nézni, kacérkodni, csinosan kinézni, idegentől csókot kapni a múzeum kávézó mosdójában, értékesnek érezni magam, zenével a fülemben végigvonulni az egyetemen, szemezni, megállapítani a 3legvonzóbb srácot a karon, kinyomozni, hogy ki az a lány,
ismeretlenekkel táncolni, arcomat a csocsó üvegének nyomni kívülről a csocsózók szórakoztatására, csavargatni a hajam, kivillantani a vállam, cirógatni a nyakam, rágcsálni a tollam végét, az ujjam hegyét a számba venni, nagy szemeket mereszteni, órán hangosan felnevetni, csinálni a showt, cigifüstöt arcbafújni, iwiwen utánakeresni, csókoljmeget mantrázni...
mindent, amit azért tehetek meg, mert egyedül vagyok, és mert "nem vágyok komoly kapcsolatra."
amikor arra vágyom, megszólalni nem tudok, ha megis szólalok, röhögcsélek, lesütöm a szemem, elrohanok mellette, görcsbe rándul a gyomorm, ha meglátom, melegem lesz, és egyszerre a hideg is kiráz, libabőrözök, vele álmodok 5napon keresztül, remegek, liftezik a gyomrom, pillangókat hányok.

és én erre vágynék?
lehet.


össze vagyok picit zavarodva
nyugaton a helyzet változatlan.

nnamost nem fogok írni semmi újat, de ez egy emlékeztető, hogy deigenis akarok írni, csak egy ideig most nem ment.
kicsit össze voltam kuszálódva, agyilag, érzelmileg, mindenileg, de szerintem egész rendbejöttem, és mostmár menni fog az írás.
igérem, mikor legközelebb leülök, nagyjából vázolni fogom az alkotói szabadság okát, de télleg képtelen voltam bármineműt alkotni, sajnálom.

most megyek zuhanyozni.
de már legalább fel mertem nézni az oldalra, ez haladás:)